Galaktikus
Fénykoncert
a Planetáriumban

Pendereczki est
I

Lézer koncert-sorozat indul a budapesti Planetáriumban. A BME Multimedia Stúdió alkotókö-' zössége elhatározta az ugrást a "mélyvízbe". Két régi kívánságnak kívánnak eleget tenni: komolyzenei művek előadását vállalják és létrehozzák az első olyan lézerkoncertet, amely egy egész estét betöltő műsorban, kizárólag a Planetárium kupolájára és a levegőbe vetített lézerfényekre számítva kíván élményt, sőt katarzist létrehozni.

Több mint egy órás, bonyolult modern zenére komponált, ráadásul a korábbihoz képest teljesen megújított lézertechnikával bemutatkozó előadást létrehozni nyaktörőnek tűnő vállalkozás. De óriási segítség a sorozatban elsőként szereplő Krzysztof Pendereczkinek, korunk egyik legnagyobb zeneszerzőjének muzsikája, amelyből részleteket már korábbi multimédia előadásokban is felhasználtak. Ez a zene tökéletesen képi, látomásokban született, akár Hirosima tragédiájáról, akár a Biblia csodáiról vagy a Kozmosz végtelenjéről szól. Ráadásul a Multimedia Stúdió új hangtechnikája lehetővé teszi, hogy mindezt kvadrofon hangzásban Magyarországon még sosem hallott minőségben élvezhessék Pendereczki kedvelői.

A BME Multimedia Stúdió a planetáriumi multimédia előadások sorozatában hétfő esténként fél 8 órakor komolyzenei koncerteket rendez. Ezeken a kísérleti művészeti előadásokon lézer fény-festmények egy teljesen új megfogalmazását kívánják bemutatni, a fény és a zene kapcsolatának minden eddiginél bonyolultabb, új útjait keresve.

Az új műsorsorozat márciusi és áprilisi előadásain Krzysztof Pendereczkinek korunk egyik legnagyobb zeneszerzőjének 1960 és 1974 között alkotott művei szerepelnek.

"1961 novemberében Pendereczki Stockholmba utazott, ahol 24-én Michael Gíelen szándékozott bemutatni a Gyászzenét a "Nutida Musik" hangversenyciklusa keretében. Az első próbán a zeneszerzőt váratlan kellemetlenség érte, amivel egyébként a jövőben még nemegyszer találkozott: a kitűnő, gyakorlott filharmonikus zenekar sztrájkba lépett. A zenészek megtagadták a mű előadását azzal, hogy "ez nem zene", és hogy nincs szándékukban "tönkretenni a hangszereket". A Gyászzenét mégis bemutatták és a kortárs zene legnagyobb sikersorozatává vált: ezzel indult Pendereczki nemzetközi pályafutása, amely különböző művészeti kísérleteket indított el a kortársművészetek körében is."


 


Közreműködők:
Írta és rendezte: Hegedős László
Szerkesztette: Lakos György
A fotókat készítette: Hegedüs György
 Szabó László
Lézertechnika: VKI
 Lézerlaboratóriuma
 Tanos Ervin
 Győr Imre
Komputer vezérlés: Pilinyi András
Optikai effektusok: Vig Zoltán
Műszaki vezető: Sajó Péter
A rendező munkatársa: Turbók János
 Szegő István
Aszisztens: Szép Ágnes
Elektronikus vezérlés: Pajor László
Hangmérnök: Szöllősi Mihály
Technikai munkatársak: Gottlieb György
 Kövesdi János
 Mátis András
 Szeitl Mihály
 Szikla László
 Szilvási István
 Varga László
 Végh András
Vetítéstechnika: INTERPRESS
Látványtervek, plakát-, és emblématerv: Pálfi György

 

Zenei program:
(az elhangzás sorrendjében)
1.
2.
3.
4.
5.
 De natura sonoris - 1966
Az Idő- és Csend dimenziói - 1960
Jákob ébredése - 1974
Gyászzene Hirosima áldozatainak - 1960
Polymorphia - 1961

[Back]