Ezernyi hajszálvonalból szőtt rubinpiros pókháló keveredik ibolyakék és smaragdzöld színekben ragyogó pontok halmazával. Sűrűn változó formák úsznak, forognak egymásba, pengefénycsóvák hasítanak a térbe, sziporkázó csillagok lebegnek a levegőben. Mintha egy démon életre keltette volna egy absztrakt kiállítás képeit, ahol a festő csak tiszta, keveretlen színekkel, mikroszkopikus vonalakból alkotott művei új életet kezdve kiléptek a rámákból, hogy elfoglaljanak egy új, kézzel megfoghatatlan dimenziót.

Lefesthető a zene?
Megzenésíthető a fény?

A művészet fantáziavilágában ezer különböző módon mindig is igen volt a válasz a kérdésre. A lézerfény új ecset, festék és forma, amivel néhányan ismét megkísérlik a bizonyítást, a látható hangok és a hallgatható képek paradoxonának feloldozását.
Így született a Lézerofónia. a fény szerelmesei által létrehozott, a színek, formák, hangok tobzódásából alkotott egyórás elektronikus költemény.

„Multimedia” az előadás műfajának meghatározása, ami annyit tesz: többrétűség, több műfajúság. A sok csatornán áramló egyidejű információk látszólag felfoghatatlan tömegéből alkotott kompozíció nem a részletek, hanem az egész érzelmi befogadására kéri a nézőket. A multimédia hatásmechanizmusé akkor működik jól, ha a néző is megpróbálja átadni magát az élménynek és nem a részletekre, hanem a planetáriumi kupola óriási fehér félgömbjére vetített lézerfények, színek, fotók, filmek együttes üzenetére figyel.

A világon sok helyütt, Leningrádtól Párizson át Los Angelesig, folynak multimédia előadások. Többnyire sokkal nagyobb nyilvánosság előtt, mint ahogy művészeti kísérleteknél szokás. A népligeti Planetáriumban, áprilisban és júliusban 50 előadáson 20 ezer néző látta az első hazai multimédiát, az Űroperát.

Amerikában találóan Laseriumnak nevezték a planetáriumokban tartott lézer műsorokat. Mi is kerestünk elnevezést: lehetne fényszínház, multimédia színház, talán lézervízió - egyre megy, használni akkor fogjuk, ha a közönség magától befogadja, mondani kezdi valamelyiket.

Addig pedig, a december 25-i karácsonyi planetáriumi premier után 1 hónapig, minden este villózni kezd a komputer zöld jelzőfénye, felizzanak a lézercsövek, zümmögni kezdenek a vetítők. Kezdetét veszi egy technikailag iszonyúan bonyolult játék, amelynek végeredménye mégis szívből jövően egyszerű, azt szeretnénk vele mondani: hogy szeretjük, ami szép, izgalmas és nem bírjuk ki, hogy ezt ne mutassuk meg másoknak is.